A szivárvány alatt
Parakletos Alapítvány
Kádár Ferenc - Ferencz Gabriella
Ha
mindet nyomtatni akarod a PDF formátumból (3MB)
(Kattints ide!)
Vége lett az
özönvíznek, Kinyittatott már a bárka: Vígan futnak az állatok, Nóé szívét tölti
hála. |
Oltárt épít a
megmentett, |
Messze földön,
nehéz szívvel Vándorol a csaló Jákob. |
Így szól az Úr:
Veled vagyok! Kegyelembõl megtartalak, Életedre áldást adok. |
Hegyoldalban
pásztor és nyáj, Tûzõ napban nagy láng lobban. |
Csipkebokor
kapott lángra, |
Gyermekét az
édesanya Éli fõpap elé vitte: |
Sötét éjjel a
templomban |
Ninivébe küldte
az Úr Jónást, hogy az Igét szólja. |
Isten szól a nagy
cethalnak, Az viszi el Jónást végre. |
Ünnep után haza
vitt már Mária és József útja. |
Ott van Jézus a
bölcsek közt, Szent dolgokról beszélgetnek. |
Két ember ment
imádkozni, Egyikük a középre állt, |
A másik az oszlop mögött Mellét verve imádkozott:
Uram, bocsáss meg énnékem! |
Vallatók közt áll a Mester, Keresztként vesz
vállra vétket. |
Hajnalfényben kakas kiált.
Péter arcán nehéz könnyek. |
Pünkösd napján
zúgó szélben |
Kitöltetett a
Szentlélek, |
Aki másokat
üldözött, |
Saul ajkán ima
hallik: |