IV. GOLGOTA
/ feláll a kórus /
EVANGÉLISTA
És emelvén az o keresztfáját, méné az úgynevezett Koponya helyére, amelyet héberül
Golgotának hívnak. A vitézek, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy
részre oszták, egy rész mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan
vala, felülről mindvégig szövött. Mondának egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem
vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, amely ezt mondja:
Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. Csúfolák pedig őt a
főemberek is, mondván:
TÖMEG
Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha o a Krisztus, az Istennek ama választottja.
KATONÁK
Ha te vagy a zsidók ama Királya, szabadítsd meg magadat!
EVANGÉLISTA
A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván:
EGYIK
Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
MÁSIK
Az Istent sem féled-é te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan méltán,
mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan
dolgot nem cselekedett. Uram, emlékezzél meg énrólam, mikor eljősz a te
országodban!
JÉZUS
Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
EVANGÉLISTA
Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lón az egész tartományban mind kilenc
órakorig.
És meghomályosodék a nap, és a templom márpija középen ketté hasada. És kiáltván
Jézus nagy szóval monda :
JÉZUS
Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet.
EVANGÉLISTA
És ezeket mondván, meghala. Látván pedig a százados, ami történt, dicsőíté az Istent, mondván:
SZÁZADOS
Bizony ez ember igaz vala.
EVANGÉLISTA
És ímé egy ember, kinek József vala a neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú, ki nem vala
részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való,
ki maga is várja vala az Istennek országát: ez odamenvén Pilátushoz, elkéré Jézus
testét és levévén azt, begöngyölé gyolcsba, és helyezteté azt egy sziklába vágott sírba,
melyben még senki sem feküdt. És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.