IV. GOLGOTA

/ feláll a kórus /

 

EVANGÉLISTA

            És emelvén az o keresztfáját, méné az úgynevezett Koponya helyére, amelyet héberül

            Golgotának hívnak. A vitézek, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy

            részre oszták, egy rész mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan

            vala, felülről   mindvégig szövött. Mondának egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem

            vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, amely ezt mondja:

            Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. Csúfolák pedig őt a 

            főemberek is, mondván:

 

TÖMEG

            Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha o a Krisztus, az Istennek ama választottja.

 

KATONÁK

            Ha te vagy a zsidók ama Királya, szabadítsd meg magadat!

 

EVANGÉLISTA

             A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván:

 

EGYIK

            Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!

 

MÁSIK

            Az Istent sem féled-é te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! Mi ugyan méltán,

            mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan

            dolgot nem cselekedett. Uram, emlékezzél meg énrólam, mikor eljősz a te

            országodban!

 

JÉZUS

            Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.

 

EVANGÉLISTA

            Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lón az egész tartományban mind kilenc

            órakorig.

            És meghomályosodék a nap, és a templom márpija középen ketté hasada. És kiáltván

            Jézus nagy szóval monda :

 

JÉZUS

            Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet.

 

EVANGÉLISTA

            És ezeket mondván, meghala. Látván pedig a százados, ami történt, dicsőíté az Istent,             mondván:

 

SZÁZADOS

            Bizony ez ember igaz vala.

 

EVANGÉLISTA

            És ímé egy ember, kinek József vala a neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú, ki nem vala

            részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való,

            ki maga is várja vala az Istennek országát: ez odamenvén Pilátushoz, elkéré Jézus

            testét és levévén azt, begöngyölé gyolcsba, és helyezteté azt egy sziklába vágott sírba,

            melyben még senki sem feküdt. És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.