Jézus föltámadása

 

 

Szereplők: Jézus, Angyal, Mária Magdolna, asszonyok, Narrátor

Kellékek: nyitott sírbolt, bokrok

 

NARRÁTOR

Jézus halála után testét új sírba helyezték barátai. A tanítványok félelmükben elrejtőztek és imádkoztak. Bíztak, hittek Mesterük ígéretében, hogy velük marad és megerősíti őket. Húsvét reggelén a jámbor asszonyok illatos olajokkal Jézus sírjához mentek, hogy kegyelettel bekenjék. De mi történt? (függöny szét)

 

ASSZONYOK (beszélgetve jönnek)

 

1. ASSZONY

Ki fogja elhengeríteni a követ a sírbolt ajtajából?

 

2. ASSZONY

Talán lesz ott valaki a tanítványok közül!

 

MAGDOLNA

Feltétlenül be kell balzsamozni Urunk testét! (a sírboltnál megdöbbennek) Nyitva van! Elvitték az én Uramat! Jaj! (elrohan)

 

ANGYAL

Ne féljetek asszonyok! Tudom, hogy a názáreti Jézust keresitek! Nincs itt, feltámadott, amint megmondotta! Íme a hely, ahová tették Őt. Vigyétek hírül tanítványainak is. Siessenek Galileába, ott meglátják Mesterüket!

 

ASSZONYOK

Fussunk az örömhírrel, hogy Urunk feltámadott! (el)

 

MÁRIA

(visszajön, leborul és sír) Hol találom meg az én Uramat?

 

JÉZUS

(megjelenik) Asszony, miért sírsz?

 

MAGDOLNA

(föl sem néz) Elvitték az én Uramat, és nem tudom, hová tették Őt! Ha te itt kertész vagy, s te vitted el, mondd meg, hol van!

 

JÉZUS

Mária!

 

MAGDOLNA

(fölnéz; ujjongva) Mester! (át akarja ölelni Jézus lábát)

 

JÉZUS

Ne érints! Még nem mentem föl Atyám országába! Vidd hírül enyéimnek, hogy láttál engem! (eltűnik)

 

MAGDOLNA

Bár mi nem láthatjuk Jézust, mégis boldogok vagyunk, mert hisszük, hogy feltámadt, s mi is feltámadunk!