SZEMFÉNYKÉPEZÉS

 

 

Mindenki látott már fényképezőgépet. Nos, a legcsodálatosabb fényképezőgépet is lepipálja az emberi szem! Igaz, a filmen megmarad, amit lefényképeztünk - egy kis gyakorlással azonban mi sem felejtjük el, amit láttunk. Ilyen emlékezeterősítő játék a szemfényképezés!

Mi kell hozzá ? Egy kis figyelem, egy asztal - vagy jó a füves térség is - és különböző holmik, amiket könnyen elő tudunk varázsolni a zsebünkből.

Az első játékost kiolvassuk, s az hátat fordít az asztalnak. Mi pedig el­rendezzük rajta a tárgyakat. (Ha sok van, gyorsan lerajzoljuk egy papírra, hogy ne legyen vita!) A játékost odahívjuk, s tízig számolunk, addig nézheti.

Tíz után megfordul, s elmondja, hogy mit látott.

Ekkor összekeverjük a tárgyakat, a játékos visszajön, és emlékezetből az eredeti helyére rakja, amit tud. A helyes megoldásokat pontozzuk: ahány jót mondott először, annyi pont, ahányat jó helyre rakott vissza, annyi pont, Összeadjuk, ráírjuk egy papírra, s odaadjuk a játékosnak.

Jöhet a következő! Az nyer, akinek a legtöbb pontja van. (Persze a tárgyak számát közben nem szabad változtatni.)

Ha sokan vagyunk, játszhatunk párban is. Vagyis ketten szemlélik az asztalt, s hátat fordítva kiigazíthatják egymást, közösen szerezhetnek pontot. Közösen vissza is rakhatják a tárgyakat a helyére. Az a pár nyer, amelyik a legtöbb pontot érte el. (Párban legjobb felosztani az asztalt: az egyik az egyik felét figyeli, a másik a másikat. Persze csak képzeletben lehet felosztani, és beszélni is csak ennyit szabad: „Tied a jobb fele, enyém a bal" vagy „Tiéd az alsó, enyém a felső" stb.)