HÓEMBERKALAP-ÜTÉS

Télen játsszuk, mikor hó van. Kikeresünk egy jó lejtős domboldalt, kipróbáljuk, lesiklunk rajta szánkóval, utat taposunk rajta.

Az út két oldalára hóembereket építünk, annyit, amennyi elfér, s olyan távolságokra, ahogy tetszik. Minden hóember kobakjára egy ócska kalapot, sapkát, kucsmát húzunk.

A játékosok felsorakoznak a dombtetőn. Elindul az első a szánkón ülve. Úgy kormányoz, hogy siklás közben lekaphassa a hóemberek fejéről a kalapokat, s mégse döntse fel őket. Mikor leért, összeszámolja, hány kalapot tudott leszedni. Levonja belőlük, ha nekiment egy hóembernek, vagy felborult (ahánynak nekiment, vagy ahányszor felborult, annyi rossz pont!). A jó pontokat beleírja a hóba: a játékosok belerajzolják a nevük kezdőbetűit, s mögé írják az eredményt.

Az első utána visszaballag, és sorban felteszi a kalapokat, illetve kijavítja a megrongált hóembereket. Mikor felért, indul a második versenyző, ö is összeszámolja a pontjak, levonja, ha kell, a rosszakat, s beírja az eredményt, visszarakja a kalapokat stb.

Így versenyzünk sorban, csinálhatunk több futamot is, s a végén összeadjuk a pontokat. Az nyer, aki a legtöbb jó pontot gyűjtötte össze!

(Lehet nehezíteni a versenyt: a hóemberek répaorrát is ki kell kapni vagy a fülük helyére dugott két kesztyűt, vagy a gombként mellükre rakott labdákat. Annyi jó pont, ahány gombot, fület, orrot elviszünk. S annyi rossz, ahány fejet leverünk, vagy ahányszor nekimegyünk a hóembernek.)