CSIPEGETÉS

Két csapatot alakítunk. Mind a kettő indulóvonalat húz magának, a mögé állnak föl a csapatok, oszlopban.

Az indulóvonalak előtt öt lépésre húzunk egy vonalat, a mögött lesz a legelő. A legelőn szétszórunk diót, gesztenyét (lehet szúrós burkú is), kis labdát (de csak olyat, amit fel lehet markolni és meg lehet ismerni).

Háromra mindkét csapatból elindul az első csipegetni: annyit szednek fel, amennyit bírnak, de csak addig szedegethetnek, míg az egyik vissza nem indul. Akkor a másiknak is gyorsan vissza kell futnia, mert ha ellenfele átlépte a vonalat, és ő még mindig csipeget, egész zsákmányát el kell dobnia. Vagyis fél szemünk a másikon legyen, s ha megindul, mi is fussunk! Ha közben elpotyogtatunk diót, ne álljunk meg felszedni!

A csapatunkhoz érve gyorsan letesszük a zsákmányt az indulóvonal mögé, s megérintjük a társunkat, aki máris fut csipegetni. (Megérinthetjük tele kézzel is, de vigyázzunk, hogy a vonal mögött tegyük, mert amit előtte lepotyogtattunk, nem vehetjük fel, vissza kell dobni a legelőre!)

Az a csapat nyer, amelyik a legtöbbet csipeget össze. Megszámoljuk, és kihirdetjük az eredményt.

(Ravaszkodni, cselezni is lehet: úgy teszünk, mintha visszafutnánk, erre a másik abbahagyja a csipegetést, mi meg gyorsan felszedünk még egy párat! Ölben, tenyérben, hashoz fogva lehet vinni a zsákmányt, de kötényben, zsebben, sapkában stb. nem! Amit a két vonal között elpotyogtattunk, a következő csapattagnak a legelőre futás közben a legelőre kell dobálnia.)