TŰZ, TŰZ, VÍZ, VÍZ

Annyian játszhatjuk, ahányan vagyunk. Kisorsolunk egy kérdezőt, az kimegy.

Kijelölünk egy tárgyat, mondjuk egy nyakkendőt, vagy valakinek egy bizonyos gombját vagy fél fülét, vagy sapkát, egyszóval bármit, csak látható legyen!

Behívjuk a kérdezőt. Kezdi: „Erre?" És mutat valamerre. Ha helyes, akkor azt mondjuk: „Tűz, tűz" (vagy ha még messze van, fokozhatjuk is: „Langyos, melegszik, forró, éget stb."). De nem kell kérdeznie se, elég, ha elindul egy irányba. Tesz pár lépést, s kérdően visszanéz. Ekkor is mondanunk kell, hogy tűz, vagy ha nem helyes: víz. (Vagy fokozva: hideg, jéghideg, zimankó, brr stb.)

Úgy is lehet válaszolni, hogy zümmögünk, s ha helyes irányba megy, erősödik a zümmögésünk, ha rossz irányba, halkul.

Lehet felváltva is.

Félrevezetni nem szabad. És ha közel jár a célhoz, minden megmozdulását értékelnünk kell tűzzel vagy vízzel! Éppen ezért jó, ha a cél közelében lassan mozdul, s a feleletekből igyekszik kikövetkeztetni a helyes irányt.

Ha a kérdező kitalálta, illetve megtalálta a kijelölt tárgyat, új kérdezőt sorsolunk ki, s kezdődhet elölről a játék.

(Vagy az elején kiolvashatunk egy dugdosót is, aki rámutat, vagy megnevezi a kitalálandó tárgyat. Ilyenkor, ha a kérdező kitalálta, a dugdosó megy ki kérdezőnek, s a kérdező lesz a dugdosó!)