TALÁLD KI A VERSET!

Kiolvassuk a kérdezőt, aki kimegy. Valamelyik játékos mond egy ismert verssort (Pl. „Talpra, magyar, hí a haza!"), vagy ha többen vagyunk, hosszabbat, hogy mindenkinek jusson egy szó a verssorból! (Csak a szavakat osztjuk szét, vesszőt stb.-t nem!) Akinek nem jutott, félreül, ebből látja a kérdező, hogy kinek van szava.

Behívjuk a kérdezőt, aki kíváncsiskodni kezd (pl.: „Hogy vagy? Milyen idő van? Milyen nap van ma?" stb.), s úgy kell értelmesen válaszolni, hogy a kapott szavunk benne legyen a feleletben. Nem is olyan könnyű! Mert ha azt kérdezi, hogy milyen nap van ma, és a kapott szó a „magyar," akkor talán így lehet felelni: a magyar időszámítás szerint kedd. A kérdezőnek persze feltűnik a „magyar" szó! Megjegyzi magának, s ha újra ezt a játékost kérdezi, a „magyar"-ra igyekszik összpontosítani. Pl. olyat kérdez, amelyre már igen nehéz a magyar szót belecsempészni. (Úgy kérdez, hogy mindig végigmegy a soron, s újrakezdi a kérdéseket.)

Ha kitalálta a szavakat, vagy ha csak egy-kettőt is, már nem nehéz rájönni a verssorra. De hogy ne tartson a játék a végtelenségig, megegyezhetünk, hogy hányszor kérdezheti végig a sort! (Pl. annyiszor, ahány szó van a versben, de ezt nem kell közölni, csak a számot mondjuk: öt. Vagy tíz stb.)

Ha egy kérdező a megadott kérdésszám alatt sem tudja kitalálni, zálogot ad. Ha megfejti, az megy ki kérdezőnek, aki a verssort javasolta!