PAPRIKAJANCSI, HÁNY ÓRA?

Először is olvassuk ki az első Paprikajancsit. Ismeritek őt, ugye? Bolondos figura, aki mókásakat mond, néha olyat is, aminek nincs se füle, se tarka! A mi játékunkban is ilyen szerepe lesz.

Háttal állítjuk, s halkan, hogy ne tudja kiszámítani a távolságot, a háta mögött egyvonalas sorba állunk. Hogy miért halkan? S miért ne tudja kiszámítani a távolságot? Mert ez lesz a játék, mindjárt meglátjuk.

Tehát sorban állunk, a cipőnk orrával húzunk egy vonalat. A szélső játékos megkérdezi: „Paprikajancsi, hány óra?" (Lehet a hangerővel is ravaszkodni, ha jó messze vagyunk, hangosan kérdezzük, ha közel, halkan.) A kérdésre Paprikajancsi így válaszol: „Három nagy!" Ami azt jelenti, hogy három nagy lépés. A kérdező három nagyot lép előre, s ott megáll. A következő szintén kérdez, s Paprikajancsi válaszol, most pl. ilyet: „Öt kicsi!" Vagyis öt kicsit kell előrelépnünk. (Kicsit úgy lépünk, hogy egyik lábunk sarkát a másik orra elé tesszük.)

Mindenki sorban végigkérdezi, hogy hány óra, Paprikajancsi pedig válaszol: „Négy kicsi előre, egy nagy hátra!" vagy: „Hat fél!" (Felet úgy lépünk, hogy oldalra fordulunk, s szorosan egymás mellé tesszük a lábunkat.) Vagy: „Tíz arasz!" (Kezünkkel araszolunk a földön.) Vagy: „Egy bukfenc!" Vagy. „Három térdelés!" (Térden csúszunk, lépünk előre.) Ha végigkérdezett a sor, újrakezdjük a kérdezést. Mi a cél? Az, hogy a játékosok elérjék Paprikajancsi vonalát! Aki legelőször eléri, az lesz a következő Paprikajancsi! De mint láttuk, néha hátra is kell lépnünk, ilyenkor az, aki visszafele először átlépi a játékosok indulóvonalát, Paprikajancsi lesz.