VÁRBALABDA

Jó sokan játszhatjuk. Sarkunkkal jó nagy kort húzunk. Majd egymásnak adogatjuk a labdát, s aki elsőnek elejti, bemegy a körbe.

A többiek, a külsők, a kör körül adogatják egymásnak a labdát, majd egyikük egy alkalmas pillanatban megcélozza a belső játékost, és dob. (Mivel a belső is ügyesen helyezkedik a labdaadogatás alatt, menekülni próbál.)

Ha a dobó nem talál, helyet cserél a belső játékossal. Ha igen, a belső fogja a labdát, a körig fut, s megcélozza a külsőket. Akit a külsők közül eltalál, szintén bemegy a körbe.

Így dobálnak, céloznak, egészen addig, míg már csak egy játékos ma­radt kívül. Ő lesz a kerítő.

A kerítő a kör peremén megy a labdával, megdobja valamelyik belső játékost, és elfut. Akit érintett, gyorsan elkapja a labdát, és igyekszik megdobni a kerítőt. Addig dobálódznak így, míg valaki el nem találja a kerítőt. Ha eltalálták, az megy be a körbe, a többiek kijönnek, s kezdődik elölről a játék.

(A körbe ki- és belépni nem lehet. Ha a belsők már legalább hárman vannak, a földről felvett labdával a külsők nem dobhatnak be a körbe, legalább egyszer passzolni kell. Csak akkor lehet kilépni a labda után a körből, ha egy belsőt megdobtak, s a labda kipattant. Akkor kimehet érte, beviszi a körbe, és onnan dob.)