SAROKLABDA

Kijelölünk egy nagy, téglalap alakú pályát. A négy sarkába négy kis négyzetet, sarkot húzunk, a pálya közepén egy felezővonalat jelölünk ki. Két egyenlő létszámú csapatot alakítunk, kisorsoljuk a félpályákat, s két-két játékost a szemben levő félpályák egy-egy sarkába küldünk. (Lehetőleg a legjobban dobó játékosok menjenek.)

A pályaválasztó csapat kezdi a dobálást, mégpedig úgy, hogy igyekszik valamelyik sarokjátékosának átadni a labdát. Minden sikeres dobás: jó pont. (Hangosan számolják a csapatok a pontjaikat!) A sarokjátékos visszahajítja vagy átadja a másik sarokjátékosnak! Ha társának dobta, s az elkapta: két pont; ha csapatának, azért nem jár pont. A csapat passzolgat, s alkalmas pillanatban ismét a sarokba lövi!

Az ellenfél természetesen igyekszik elcsípni a labdát. Ha akkor sikerül, amikor az az egyik sarokjátékostól a másikhoz repül, egy jó pontot kap. Ha csak a csapattól érkező labdát szerzik meg, azért nem jár pont, viszont hozzájuk kerül a labda, most már ők dobhatják saját sarokjátékosaiknak, azok meg egymásnak!

Szabjuk meg, hogy meddig játsszuk, mondjuk, 21-ig, de két gól különbséggel lehet csak győzni! Vagy játszhatunk három menetet, s az a győztes, aki belőle kettőt megnyer. (Mint a pingpongban.)

A játékosok nem lephetik át a felezővonalat, aki megteszi, annak csapatától egy pontot levonunk. Viszont a vonal mentén állhatnak, s passzolhatnak egymásnak, de az ellenfél kézzel átnyúlhat, és kiütheti a labdát. Ha átgurul, azé, akihez gurul. Ha oldalt megy ki, azé, akinek az oldalán kiment! A sarokból se jöhetnek ki a játékosok, mert az egy rossz pontot jelent, és a labdát át kell adniuk.