ORSZÁGOSDI

Fiúk, lányok játszhatják, vegyesen, de csak azok, akik ismerik a térképet, a földrészeket s az országok neveit.

Kell hozzá egy kis labda (teniszlabda) vagy egy rongylabda s egy földmélyedés, amelybe a labda belefér.

Számolással kiszámoljuk az első kikiáltót. A kikiáltó félrevonul, a já­tékosok megegyeznek, hogy ki milyen ország lesz. (Pl. az egyik Magyarország, a másik Finnország és így tovább.) Szabály, hogy csak egy kontinensről legyenek az országok! Vagyis: Európa vagy Ázsia stb.

Ezt a megegyezés után közölni kell a kikiáltóval. Például, hogy Európa. Ebből a kikiáltó máris tudja, milyen országneveket kiabáljon.

A labdát beteszik a lyukba. A játékosok föléje tartott tenyérrel körülállják és várnak.

A kikiáltó természetesen nem tudja, hogy ki milyen országnevet kapott. Lassan, hogy húzza az időt, kiabálni kezd: „Dobjon az a híres-nevezetes ..." Itt tart egy kis szünetet. Esetleg a kezdő mássalhangzót meghúzza, pl. azt akarja mondani, hogy Svájc, de csak az s-et susogja, ami lehet még: Svédország, Skócia stb. Majd, cselesen, hirtelen elkiáltja magát: Skandinávia! (Ami, ugye, nem ország, de félrevezetésnek jó!)

Ha valamelyik játékos országnevét kiáltja, az felkapja a labdát, és megdobja valamelyik társát. A többi persze menekül. A dobónak nem szabad futnia utánuk. Ha talál, az eltalált játékos kiáll. Ha nem talál, ő esik ki.

Az is kiáll, aki nem bírja idegekkel, és rosszkor fogja meg a labdát! (Mint pl. az s betűnél!) A kikiáltó persze nem változtathat betűt! De cselezhet, ahogy tud, például értelmetlen szöveggel: „Susumusu!" Vagy mondhat becsapós szöveget: „Dobjon az a híres-nevezetes fi... -fi... -" (Most Finnország idegeskedni kezd.) De hirtelen így folytatja: „... finom Dánia!" A betűt is ejtheti pongyolán, pl. „Dobjon az a híres­nevezetes rö... rö... Románia!"

A kikiáltó mindig csak egyet kiálthat, azután meg kell várnia, míg a játékosok visszatérnek a labdához. De ha még nem mondott országnevet, csak becsapós szöveget, akkor kiálthatja az igazit, s az illető elfutott játékos jöhet vissza a labdáért. (Persze ilyenkor már nem sok esélye van, hogy meg is dobjon valakit!)

Az lesz a játék győztese, aki utoljára marad. A következő játékban ő a kikiáltó.