Jákób szelíd sátorlakó, de nem sátorbanülő. Naphosszat a nyáj körül szorgoskodik, ahogy egy jó pásztorember teszi. És az ételek elkészítéséhez is kitűnően ért. Különösen a lencsefőzelékhez. Most is éppen azt főz, amikor fáradtan megérkezik a mezőről Ézsau, a bátyja, s enni kér az ételből. Jákób azonban nemcsak szelíd, hanem (mint neve mutatja) csaló is. Kihasználva a helyzetet, elkéri Ézsautól az elsőszülöttségi jogát, aki éhesen lemond róla.