I. TÖRTÉNET:
1. A Biblia is ilyen lapokból áll, csak persze azok tele vannak írva.
Hogy mivel?
Isten igéjével.
S hogy miről szól az ige?
Megpróbálom ezzel a lappal elmondani nektek. (1)
(Megmutatjuk a lapot, és letesszük az asztalra.)
Ábrahámot, Izrael ősatyját Isten messziről hívta el Kánaánba, s megígérte, hogy nagy néppé teszi, örökségül adja nekik azt a földet...
(Kezünkkel végigsimítjuk az üres lapot.)
...és általuk nyer áldást a föld minden nemzetsége.
2. Ábrahám hitt Istennek, s Ő be is tartotta ígéretét. Bár nem azonnal.
Utódai Egyiptomban telepedtek le, a piramisok országában... (2/b)
(Lehajtjuk a téglalap sarkát, majd vissza álló helyzetbe - ez a piramis.)
...és ott igen megszaporodtak. Csakhogy a fáraó ezt nem nézte jó szemmel, és kegyetlen rabszolgaságba vetette őket.
Istennek kellett közbelépnie, aki felhő és tűzoszlop képében vezette ki őket az országból. (2/a)
(Újra lehajtjuk a téglalap sarkát, a lapot kézbe véve csúcsával fölfelé fordítjuk, s az asztal lapján vezetjük - ez a tűzoszlop.)
A Sínai hegynél aztán szövetséget kötött velük... (2/c)
(A lapot oldalára fordítva, kissé kinyitva felállítjuk - ez a hegy.)
...és törvényt adott nekik. Hogy tudják, hogyan kell élniük.
3. A pusztában vándoroltak még sokáig, és sátrakban laktak, majd Isten bevezette őket a megígért földre, s ott letelepedtek, házakat építettek. (3/a) (A lapot lefektetjük, lehajtjuk a csúcsát, s háztetőformát kapunk.)
4. De nem csak maguknak, Istennek is. Úgy gondolták, Isten a templomban lakik velük... (4/c)
(Közben a házformát félbehajtjuk, rövidebb szélét két oldalra kihajtjuk, és kissé megnyitva felállítjuk - ez a templom.)
...s még a templomfalaknak is az Ő dicsőségét kell sugároznia.
Csakhogy a szívük közben elfordult Istentől, megfeledkeztek parancsairól. Ezért Ő prófétákat hívott el közülük, hogy megmutassák a népnek, merre kell menniük, hogyan kell élniük. (4/b)
(Az összelapított templommal, mint egy nyíllal mutatunk előre.)
A próféták jövendöltek egy férfiról, aki majd eljön, s mint a bárány, olyan alázatosan áll a nyírói elé, hogy áldozatul adja magát az emberek bűneiért. (4/d)
(A nyilat hosszában kettévágjuk - a nyírás az áldozatra utál. Vékony papír esetében lehet tépni is.)
5. És valóban. Jézus Krisztus megszületett, tanított és gyógyított, de meg kellett halnia a kereszten. Életét adta azért, hogy nekünk életünk legyen. (5)
(A kettévágott nyíl egészben maradó darabját széthajtogatjuk: egy keresztformát kapunk.)
6. Élete nem ért véget a halállal, hiszen harmadnapon követői csak egy üres sírboltot találtak. (7/a)
(A két L-alakú maradékból üres ajtóformát állítunk össze.)
Jézus feltámadott, megjelent a tanítványainak... (6/a)
(A kereszt fölső sarkait hátrahajtjuk, oldalsó szárait lefelé hajtjuk - kész a Jézus-alak.)
...s megáldva őket felvitetett a mennybe. (6/c)
(A karokat most fölfelé hajtjuk.)
7. így lett Jézus Krisztus áldássá, a nyitott sír pedig élet hajójává az emberek számára. (7/b)
(A két L-alakú és a két csonka négyzet alakú maradékból most hajóformát állítunk össze, melynek közepére kerül a Jézusalakból visszaállított kereszt.)
Nyitott hajóvá, ahova bárki beléphet, s élete mint gyertya loboghat Isten dicsőségére. (7/c)
(A még fel nem használt maradékokból egy-egy gyertyaformát állítunk az árboc két oldalára.)